
Eleinte olyan köteteket érdemes kicsinyeink kezébe adni, amiket akár a szájukba is vehetnek, megrághatnak, és amelyeknek oldalain egyszerű és egyértelműen felismerhető ábrák láthatóak. Ezek, amelyeket tehát felfedezendő tárgyként ajánlunk fel, kemény kartonból, szivacsból, fából, vagy pamutból készülnek.
Mikor érdekesek számukra a képek? Milyen képességterületeket fejlesztenek?
A gyermek számára eleinte a képek csupán színes foltok, ilyenkor mint tárgy érdekes csak a könyv - bár a kicsi a kevésbé finom kézmozgásaival már lapozgathatja is.
Ám a könyv puszta nézegetése is sok képességterület fejlődését mozdítja elő.
Segít elmélyíteni a megtapasztalt ismereteket, hiszen az apróbb részletek megfigyelésére is mód nyílik a képek tanulmányozásakor (pl. a gyerek látja a szomszéd kutyáját a kertben, a képek segítségével megerősítést kap a látottakra, és jobban el tud mélyülni a kutya szó mögött rejlő fogalmi tartalom is), és újabb ismeretek begyűjtésére is lehetőséget ad a pluszban megjelenített információk révén (pl. a kutya ólban lakik és szereti a csontot).
A könyv növeli a közlési igényt. A könyv egyik nagyon fontos érdeme az is, hogy felkelti a gyermekben a vágyat aziránt, hogy közölje élményeit - ezáltal a beszédfejlesztés egyik fontos eszköze is -, hiszen a mindennapi tapasztalatainak a hatására a képen ábrázoltakhoz hamarosan meghatározott hangokat rendel hozzá.
Szülőként mindent el kell követnünk azért, hogy gyermekünk megszeresse az olvasásta. Ennek a legjobb módja, ha együtt nézegetjük vele a könyvet, amikor csak kedve van hozzá. Az együttlét, az összebújás, a közös figyelem boldoggá teszi a családtagokat,
és az együttolvasás élménye szerves része lehet a szülő-gyermek közötti harmonikus kapcsolatnak. Alapszabály, hogy ne erőltessünk semmit, teremtsünk lehetőséget, és ragadjuk meg a gyermek kezdeményezéseit.

Az olvasás fejleszti a beszédet. A gyermek, ha már elindult a beszédfejlődés útján, és van már néhány hangsor, szó, amit megfelelően használ a mindennapokban, az őt érdeklő képekre is várhatóan hangokkal, szavakkal fog reagálni, ebben rejlik a képek, képtörténetek beszédfejlesztő ereje. Adott a meghitt együttlét légköre, adott egy nagyon érdekes kép.
Fontos, hogy a képről történő társalgáskor is valósuljon meg valódi párbeszéd: egyszer a gyermek, egyszer a szülő beszéljen.
Ehhez nagyon fontos, hogy adjunk időt arra, hogy a gyermek értelmezze a képen ábrázolt helyzeteket, vagy az általunk mondottakat és várjuk a reakcióit (pl. ha rámutat a kép egy bizonyos elemére, akkor abban a pillanatban az köti le a figyelmét, tehát arra kell gyorsan reagálni, és arról kell kezdeményezni a társalgást).
A felnőtt beszédmintája példaként jelenik meg a gyermek előtt ebben az esetben is, ezért fontos, hogy érthetően, kellemes hangerővel, normális beszédtempóval, dallamosan beszéljünk a gyermekhez. A mondatok megfogalmazásakor figyeljünk arra, hogy azok a gyermek beszédszintjének megfelelőek legyenek és ne csak főnevek felsorolásából álljanak a leírások, hanem bőven alkalmazzunk mellékneveket, igéket is.
Milyen könyveket talál a minivilág sorozatban?
A széria 0 és 3 éves gyermekek számára kínál látni- és olvasnivalókat: tapintós könyveket, bábos könyveket, és olyanokat is, amelyek ellentétekről és formákról szólnak. Fejlődéslélektani kutatások alapján alakítottuk ki az életkori sajátosságok főbb ismérveit és illesztettük hozzájuk könyveinket, valamint az életből merítünk további tapasztalatokat. Kisgyermekes ismerőseink visszaigazolásai nagyon fontosak, ezért kérjük, ha kérdése, kérése, megjegyzése van, mindenképpen írja meg a kiadónknak, illetve jöjjön el 2009.11.18-án délelőtt 11 órakor a minivilág kötetekről szóló matinénkra, és beszélgessen velünk arról, milyen a jó könyv, amit ennek a korosztálynak szánunk.
Szeretettel várjuk!
A cikkhez a gekkonet oldaláról használtuk fel Soltész Szilvia gyógypedagógus szakmai véleményét. |